Egri látnivalók, nevezetességek, szórakozási lehetőségek


 



 


 

A Thermál Fürdő

 

Az Eger Termál Kft jelenlegi formájában 2004-től működik, feladatunk és tevékenységünk a város vizes létesítményeinek üzemeltetése, a fürdőkultúra népszerűsítése, a vízi sportélet kiszolgálása.
A Termál- és Strandfürdő 5,3 hektáros területen hét medencével, termál - és gyógyvízzel várja a vendégeket.
A város épített és természeti öröksége a világ minden táján ismert.
Fürdők területén számos medence található. Ilyenek a thermál medence, a dögönyöző, a gyermek-vízivár, úszómedence, nagymedence, fedett-nyitott élménymedence, gyógymedence, és egy gyermekmedence.

 

A Török Fürdő

 

2007. októberében replique montre elkezdődött a Reuma Kórház és a Török Fürdő rekonstrukciója. 
Várhatóan 2009. tavaszától várja vendégeit az északi régióban egyedülálló, nemzetközi szinten is ritka számba menő Török Fürdő.

Az épületben nem csak medencék lesznek (ilidzsa), hanem a török fürdőzést idéző hamam (masszázs, gőz, leöntő fürdő) is. Emellett a török kávézó, a masszázsok és az esztétikai elemekkel és hangulatos megvilágítással kialakított pihenő részek tovább erősítik a törökös hangulatot. A Török Fürdő, egyediségét a török hangulatú, relaxációt nyújtó fürdőzés és masszázs jelenti. A vendégek számára az építészeti kialakításokkal a török kor hangulatát idézzük fel. Nyáron egy közlekedőn keresztül lehetőséget biztosítunk a Strand és Termálfürdő területére való kijárásra is, így növelni tudjuk a Török Fürdő befogadó képességét.


Fő szolgáltatásai a Török Fürdőnek:

  • különböző hőfokú medencék, gyógymasszázs, török és vizes masszázs, relaxációs helyiségekben hang és fényterápia
  • gőzfürdő és szauna, hideg merülő fürdő, esztétikusan kialakított hangulatos pihenőhelyek, orvosi szoba, tangentor- kezelés, Caracalla kád
  • török kávézó

 

A Líceum

 

A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült. Sajnos az épületből sohasem lett egyetem, ami már az építkezés alatt is sejthető volt Eszterházy számára. Erre uraló jelek voltak, hogy a Markhot Ferenc megyei tisztiorvos által irányított első magyar orvosi iskolától 1772-ben Mária Terézia megtagadta a doktori fokozat kiadásának jogát. Az 1777-es Ratio Educationis 14. paragrafusa pedig kimondta, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, mégpedig a budai. Ekkor kapja meg az egri Universitas a líceum rangot. Mire az épület elkészült, II. József került a trónra. Eszterházy nála is tett kísérletet az egyetemi rang megszerzésére, de hiába. Működött itt teológia, tanítóképző, jogakadémia és rajziskola. Ezek megszűnése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Főiskolai Karát telepítették ide 1949-ben, amely a következő évben önállósult és tanárképző főiskolaként vált ismertté. Ma az építtető Eszterházy Károly püspök nevét viseli a főiskola.

 

A Bazilika

 

Az egri Bazilika építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, akit I. Ferenc császár 1827-ben nevezett ki az Egri Főegyházmegye élére. Pyrker ezt megelőzően velencei pátriárka volt. Világlátottsága és a művészetek szeretete inspirálta, hogy Hild Józsefet kérje fel a Bazilika épületének megtervezésére. A bejárat előtti oszlopcsarnokot a római "Pantheon" mintájára készítették. A 17 méteres korinthoszi oszlopok timpanont tartanak, melyek latin nyelvű felirata: "Jöjjetek, imádjuk az Urat". A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjai találhatóak.
A templombelső kialakítása jóval több időt vett igénybe, mint az építése. A belső díszítése, az oltárok elkészítése, a mennyezeti freskók festése közel 120 évig tartott.
A díszítés első szakasza 1846-ig lezárult, amelyben a szobrászmunkák tételei a leglényegesebbek, és ebben a már említett Marco Casagrande velencei szobrásznak jutott a főszerep. A fő- és mellékoltárok festményeit, melyek többnyire olasz festőktől származnak, Pyrker saját magánvagyonából fizette ki.
Pyrker János László 1847-ben hunyt el Bécsben. Szívét az altemplomban a kripta központi részén temették el kívánsága szerint, mert mint mondotta: "A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké".

 

Az Érseki Palota

 

replica breitling replica rolex datejust

A tér harmadik épülete, melynek azonban a fõbejárata a Széchenyi utcáról van, az Érseki Palota.

Az épület falainak egyes részei a 16. századból származnak replique Rolex. Elsõ nagyobb kiépítése Erdõdy Antal Gábor püspök és Giovanni Battista Carlone építész nevéhez fûzõdik, 1715-32 között. Ez a mai épületnél kisebb, de jóval pompásabb lehetett kertekkel, medencékkel és madárházzal. Barkóczy püspökségei idején (18. sz. közepe) készült el a második emelet. További jelentõs építések Eszterházy Károly püspöksége idején Fellner Jakab tervei alapján történtek. Majd Pyrker János László érsek kérésére készítették el a déli épületrészeket a Bazilika oldalában, klasszicista stílusban 1844-ig. Az elegáns rácsos vaskaput és a középsõ épületrész emeleti erkélyrácsát Fazola Lénárd kovácsolta. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban, a volt gazdasági épületrészben az Érseki Gyûjteményi Központ található.

 

A Dobó tér

 

A Dobó teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított Dobó István szobrát Stróbl Alajos, míg az 1967-bern felállított "Végvári harcosok" szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta.

 

Az egri vár

 

Egerben a várdombon épült fel a Szent István alapította egri püspökség temploma, amelyet később többször átépítettek először román majd gótikus stílusban. A tatárjárás után a püspöki várat megerősítették, és egészen a XVIII. századig építették. Az erős vár így tudta 1552-ben megállítani a török haderőt. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma.

Falai között a Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető

  • Gótikus Püspöki Palota - az egri vár története;
  • Hősök Terme - az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás;
  • Kazamaták - a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár;
  • Romkert - a románkori,best replica watches uk gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai;
  • Képtár - XVI-XIX. századi festők műveivel;
  • Börtönkiállítás - kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon;
  • Panoptikum.

A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban.

 

Város a Város alatt - az egykori érseki pincerendszer - A 7 magyar csoda egyike

 

A pincerendszer a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig 3 kilométer hosszan nyúlt el a város alatt. A mai pince legszebb része az Oszlopos terem, ahol 7 x 7 pinceág sakktáblaszerűen hálózza be a teret.

2007-ben nyilvános www.mintohotel.co.uk szavazás révén a Város a város alatt egyike lett Magyarország 7 legérdekesebb építészeti emlékének.A Város a város alatt a Széchenyi utcáról az Érsek-udvaron keresztül haladva az Érseki Palota mögött található. A pince hőmérséklete állandóan 12oC, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc.

Nyitva tartás:
04.01. – 09.30. 10:00 – 20:00 óráig. – utolsó vezetés 19.00 órakor
10.01. – 03.31. 10:00 – 17:00 óráig. – utolsó vezetés 16.00 órakor

Pincelátogatás vezetéssel minden egész órában
Érdeklődés, látogatás bejelentése breitling replica: tel: 20/961-4019, e-mail: info@varosavarosalatt.hu

www.varosavarosalatt.hu

 

A minorita templom

 

A Dobó téren áll a Minorita templom, Eger legszebb barokk temploma. A templomot 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel.

A templom az egyedüli kivétel a magyarországi barokk templomok közül, mert homlokzata a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le.

A Minorita templom keleti oldalán az 1773-75 között elkészült egykori minorita rendház található, mely jelenleg a Szent Hedvig Középiskolai Leánykollégiumnak ad otthont. A templom nyugati oldalán a Városháza áll. A korábbi városháza 1712-ből szintén ezen a helyen állott, ezt a megnövekedett helyigény miatt 1898-1900 között építették újjá Wind István tervei alapján. Az egyemeletes díszes épület homlokzatán a Szent Korona és a város címere látható.

A Dobó teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított Dobó István szobrát Stróbl Alajos, míg az 1967-bern replique breitling felállított „Végvári harcosok” szobrot Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotta.

 

A minaret

 

Ez Európában a legészakibb minaret, ami ebből az időszakból származik. A törökök első minaretjeiket 4 vagy 6 szögű alapra építették, ennél a biztonságosabb alapot a 14 szögű kiképzés biztosította, így valószínűleg a többi minaret fölé magasodott. Díszesebb lett, mint a jelenleg még Magyarországon látható társai. Az alsó részét az iszlámra jellemző szamárhátíves tagozatok díszítik. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra. A törökök által eredetileg fakupolával fedett tornyot az időjárás nem kímélte. Villámcsapás következtében a kupolája többször leégett. Sokáig "csonka mecset"-ként emlegették. Majd 1829-ben Pyrker érsek készíttetett rá egy barokkos toronysisakot, melyet 1896-ban cseréltek ki a mai kősüvegre. Ez ugyanabból a novaji kőből készült, mint a minaret maga. Az 1970-es évek elején a torony megerősítés nem volt egyszerű feladat.

A csigalépcső replica orologi belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.